A késő gótikus teremteplom 1485 és 1498 között épült. Különösen értékes az az emeletes sekrestyébe vezető ajtó, pálcatagos díszítésű, gyámköves kerettel és baldachinnal, valamint a tizenkét méter magas, toronyszerű, csipkézett szentségház, a nagyszebeni Andreas Lapicida munkái.
TOVÁBB OLVASOM

Almakerék ( Malmkrog, Mălâncrav ) település Segesvártól 32 kilométerre délnyugatra fekszik. Az eredetileg szászok lakta település az Apafi család tulajdona volt egészen a család kihalásáig. Magyar neve az alma és az 'erdő' jelentésű kerék szavak összetételéből való.
TOVÁBB OLVASOM

A 147 ezer fős, zömében románok, magyarok, németek és romák lakta Nagyszeben hangulatos középkori belvárosa égbe nyúló tornyaival, szemekre emlékeztetően kialakított ablakokkal tarkított, úgynevezett kacsintós háztetőivel, kacskaringós, titokzatos utcáival és teraszos éttermeivel egyaránt kedvelt üdülési célpontja lehet az építészet, a történelem, valamint a gasztronómia szerelmeseinek.
TOVÁBB OLVASOM

Vajdahunyad vára Erdély legimpozánsabb és leglátványosabb, teljesen épen maradt középkori vára, a régió leghíresebb turisztikai látványossága. A lenyűgöző gótikus várkastély, egyik legnagyobb magyar regényírónk, Mikszáth Kálmán szavaival élve a "várak királya".
TOVÁBB OLVASOM

A város a Barcaság délkeleti szögletében, a Cenk-hegy lábánál fekszik. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt, ma Bukarest után Románia második legnagyobb városa. A latin Corona név, ahonnan a város német neve, Kronstadt ered, 1355-ben fordult elő először. Egy legenda szerint a legelső városháza építésekor a földben, fagyökerek között egy koronát találtak.
Tovább olvasom